Németország ellen már a megszokott arcát láttuk a magyar válogatottnak, de a bravúrhoz ez is kevés volt

Frissítve 20/06/2024 - 15:41 GMT+2

A magyar labdarúgó-válogatott 2-0-ra kikapott a házigazda Németországtól az Európa-bajnokságon. Marco Rossi csapata játékban sokat lépett előre a Svájc elleni mérkőzéshez képest, ám hiába voltak lehetőségei, a meccset meghatározó pillanatokban hatékonyabbak voltak a németek. Bár elméletben még továbbjuthat Magyarország, már legfeljebb egy nagyarányú, Skócia elleni sikerben bízhatunk.

A magyar válogatott játékosai a Németország elleni mérkőzést követően - Lluis Gene

Fotó: AFP

A magyar labdarúgó-válogatott talpra állt a Svájc elleni mérkőzést követően, de a végső győzelemre is esélyes Németország ellen ez is csak egy szűk vereségre volt elegendő.

A magyar foci meglehetősen sajátos helyzetben van. Nyilvánvaló, hogy a csapatsportok közül mind a mai napig a labdarúgás mozgatja meg leginkább a magyarokat, a válogatott sikere pedig – ez egyébként a legtöbb országgal közös pont – a nemzeti büszkeség egyik forrása. Az érzelmek azonban nagyon gyorsan negatívra fordulnak, amint jön egy-két rosszabb eredmény, vagy legalább egy olyan, ami okot adhat némi jóízű anyázásra.

Európa-bajnokság

Harmadszor állított meg vihar Eb-meccset, ezúttal 25 percre

Tegnap - 12:11

A hősöket nagyon vékony vonal választja el a szégyentelen senkiktől, akik a kapára nem méltóak, nemhogy a címeres mezre (bár akkor legalább rendesen dolgoznának, ezek meg még futni se akarnak, ugye), a futballban pedig ezek a határok minden más sportágnál könnyebben átjárhatóak. Amikor Marco Rossi azt mondja, hogy leginkább a szerencse hiányzott a pontszerzéshez, nem kifogásokat keres, inkább a foci egyik örök törvényszerűségére mutat rá.

A gyengébbek – nyilván bizonyos határokon belül – a fociban nagyobb eséllyel okozhatnak meglepetést, mint más csapatsportágakban, ám ehhez egy szinte tökéletesen kivitelezett meccsterv mellett is szükség van a szerencsére. A legtöbb tehát, amit egy underdog megtehet, hogy megpróbálja szinte tökéletesen végrehajtani a meccstervet, és bízik abban, hogy az majd elegendő lesz a célok eléréséhez. A lehető legegyszerűbben megfogalmazva: hogy majd jól pattan a labda.

Az eredmény csak részigazság

A tökéletes meccsterv és a szerencse mellett van még egy tényező, ami megkerülhetetlen: az esélyesebb csapat teljesítménye. Ahhoz, hogy egy spanyol harmadosztályú klub meglepetést okozzon a Real Madrid vagy a Barcelona ellen, nem elég nekik mindent kiadni magukból, szükségük van a nagyobb csapat gyengélkedésére is. A legnagyobbak sokszor önmagukhoz képest gyenge játékkal is képesek bedarálni az ellenfeleiket, ha viszont jól játszanak, nincsenek kérdések.

Szoboszlai Dominik és Dan Ndoye

Fotó: MTI

Abban, hogy a magyar válogatott rendre képes volt meglepetésre nevesebb riválisok ellen, az esélyesebb csapat rossz napja is szerepet játszott. A 4-0-s eredményre pillantva azt gondolhatnánk, hogy Magyarország agyonverte Angliát a Wembley-ben, ehhez képest az angolok már a meccs elején kihagytak egy komoly helyzetet, később (még 1-0-s magyar vezetésnél) a kapufát is eltalálták, a gólok többségét pedig az egyre jobban kinyíló védelem miatt szerezte a válogatott.

A várható gólok alapján 1-1-es döntetlen lett volna a reális eredmény, azonban a magyar csapat minden lehetőségét gólra váltotta, az angolnak pedig semmi sem sikerült.

Három évvel ezelőtt az Európa-bajnokság csoportkörében közel volt a csodához a magyar csapat, a 84. percig továbbjutásra állt Németországgal szemben. Azon a mérkőzésen 0.85-ös xG-re szerzett két gólt Magyarország, míg a németek 2.03-as várható gólból szerezték a két találatot. Ehhez képest a haladó statisztikák alapján a mostani mérkőzés szorosabb volt, a magyarok több, a németek kevesebb lehetőséget dolgoztak ki, a vége mégis teljesen más lett.

A NÉMET SAJTÓ SZERINT A SOKAT JAVULÓ MAGYAR VÁLOGATOTTAT KELLETT EGY NEHÉZ MECCSEN MEGVERNI

„Azt is elismertem, amikor egy kicsit szerencsések voltunk, de mivel most senki nem mondja, hadd mondjam én ki, hogy most egy kicsit balszerencsések voltunk” – nyilatkozta az M4-nek Marco Rossi. „Ha valaki azt gondolja, hogy Magyarországnak feltétlenül le kell győznie Németországot, hogy kötelező a Németország elleni siker, vagy muszáj lenne legalább ikszelni egy ilyen minőséget képviselő csapattal szemben, az - hogy is fogalmazzak finoman - nem látja reálisan a helyzetet.”

Ez már a Rossi-csapatot idézte

A Svájc elleni 3-1-es vereségben nem a végeredmény sokkoló – az a sorsolás után is nyilvánvaló volt, hogy kellemetlen ellenfelet kapott a csapat – hanem a mutatott játék. A Rossi-érában felvonultatott erények közül nagyon keveset tudott felmutatni a válogatott, a csapat szerkezete túlságosan hosszú volt, a csapatrészek közötti területeket pedig a svájciak kíméletlenül kihasználták. Németország ellen viszont már ismerősebb arcát mutatta a csapat.

Rossi nem variált sokat, inkább csak egy-két ponton finomította a kezdőt. Lang Ádám helyére bekerült Fiola Attila, aki az első meccset még szárnyvédőként kezdte, így a jobbszélen ezúttal Bolla Bendegúz kezdett. A svájciak elleni találkozót követően ez gyakorlatilag papírforma volt, hiszen már a szünetben átváltott erre a megoldásra Rossi, és a másik cserére is számítani lehetett, Szalai Attila helyén Dárdai Márton kezdett.

A magyar csapat Németország ellen lényegesen kompaktabb volt, elöl három embert hagytunk, akik a Kroos-Rüdiger-Tah hármast vették fel, Nagy Ádám és Schäfer András zárták a középső területet, és igyekeztek kontroll alatt tartani a középső tízest, a két szélső tízesre pedig Fiolának és Dárdainak kellett agresszíven fellépnie. Ezzel többnyire sikerült a szélekre kényszeríteni a németek játékát, de arra is volt példa, amikor ők használták ki a magyar védők pozícióját.

Marco Rossi szövetségi kapitány szerint a magyar labdarúgó-válogatott a házigazda németektől elszenvedett 2-0-s vereséggel féllábbal már kiesett.

Fotó: AFP

Az első gólt épp egy hasonló helyzet előzte meg: Dárdai és Schäfer egyaránt próbálta szűkíteni a területet Florian Wirtz előtt, a Bayer Leverkusen középpályása azonban egy zseniális keresztpasszal játékba hozta a másik tízest, Jamal Musialát, aki egy Clarence Seedorf-szerű bokapasszal tökéletes ütemben tette a labdát a berobbanó Ilkay Gündogan elé. Ami innen történt, az már megosztja a szurkolókat, magyar szemmel nézve szabálytalanság, a másik oldalról kemény játék.

GULÁCSI PÉTER: MÉG NEM LÁTTAM OLYAT, HOGY HÁTULRÓL LÖKIK A VÉDŐT, A BÍRÓ PEDIG TOVÁBBOT INT

A keresztező Willi Orbán ugyanis levédekezte Gündogan futását, viszont a két játékos közti kontakt miatt a földre került, a németek visszaszerezték a labdát, Musiala pedig a kapuba vágta azt. Ha a mérkőzést vezető Danny Makkelie a sípjába fúj, talán a németek sem reklamáltak volna utólag, a VAR viszont úgy ítélte meg, hogy nem volt egyértelmű hiba, amiért ki kellett volna inteni a játékvezetőt.

Ami sajnos nem volt váratlan, az ehhez hasonló, szubjektív ítéleteknél ritkán szoktak változtatni.

Az mindenesetre sajnálatos, hogy épp egy ilyen, utólag vitára okot adó találattal szereztek vezetést a németek, a magyar válogatott ugyanis egyenrangú partnere volt a házigazdának. Az első komolyabb lehetőség Sallai nevéhez fűződött, aki egy röviden hátrafejelt labdára csapott le, és került helyzetbe, Manuel Neuer azonban nagyszerűen együtt élt a játékkal. A német kapuslegenda nagyot védett Szoboszlai Dominik szabadrúgását követően is, amikor egy felső sarokba tartó lövést állított meg.

A legnagyobb magyar lehetőségek a szélekről alakultak ki, ahol egy-egy elfutással – különösen a bal oldalon – támadható volt a magasra tolt szélsőhátvédek mögötti terület. Innen alakult ki Szoboszlai helyzete az első félidőben (Tah blokkolta a lövést), majd később Sallai ívelt be egy labdát Varga Barnabás fejére, ami a legnagyobb magyar lehetőség volt a második játékrészben. A fő veszélyt azonban szokás szerint a magyar pontrúgások jelentették.

Szoboszlai szabadrúgásáról már volt szó, de a szögletek után – gyakran inkább a begyűjtött második labdákkal – valamint a beívelésekkel is alakult ki magyar lehetőség. Az első félidő legvégén még a gól is összejött, Szoboszlai középre ívelte a labdát, amit Orbán nagyszerűen csúsztatott meg, a Neuer védése utáni kipattanót pedig Sallai pofozta a kapuba. A találatot azonban les miatt – teljesen jogosan – érvénytelenítette a bíró.

İlkay Gündoğan

Fotó: Getty Images

A magyar részről a meccs legjobbja Gulácsi Péter volt, aki 5 védéssel, köztük komoly bravúrokkal zárta a meccset. Ő a találkozó után azt mondta, 60-70 perc után érződött, hogy a németek egyre nagyobb fölényben vannak, és kezdik felőrölni a magyarokat. A második gól is ebben a szakaszban érkezett, a magyar védelem elcsúszott, nem helyeztünk nyomást a bal oldali félterületből érkező Musialára, és miután Bolla befelé mozgott, Mittelstädt zavartalanul passzolhatta középre a labdát.

Gündogan pedig – aki az első találatban többszörösen főszereplő volt – tizenegy méterről a kapuba lőtt.

A középpályás szabad mozgása az egész meccsen nehézséget okozott a magyar védőknek, többször előfordult, hogy sikerült kimozgatnia Orbánt, területet nyitva egy bemozgó játékosnak, vagy Kai Havertznek. A Barcelona középpályása hatszor ért labdába a magyar tizenhatoson belül, aminél csak a centerként játszó Havertz zárt többel (10). Gündogan tehát kulcsszerepet játszott a német győzelemben, és nem csak a gólja és a gólpassza miatt volt a mezőny legjobbja.

Mihez képest csalódás?

Hosszú idő után a mostani volt az első Európa-bajnokság, amelynek úgy futott neki a magyar válogatott, hogy volt valamekkora elvárás a csapattal szemben. 2016-ben egy több mint 40 éve tartó sorozatot sikerült megszakítani azzal, hogy egyáltalán kijutott a csapat nemzetközi porondra, három évvel ezelőtt pedig a halálcsoportban némi túlzással minden eredménynek örültünk volna, ami nem kiütéssel zárul. Ehhez képest sokkal szebben alakult a torna.

AZ ORBÁNT FELÖKLELŐ GÜNDOGAN SZERINT RÖHEJES LETT VOLNA, HA ELVESZIK AZ ELSŐ NÉMET GÓLT

A 14 meccses győzelmi sorozat és a Nemzetek Ligájában nyújtott teljesítmény alapján – ha elvárás szintjén nem is lehetett megfogalmazni – reális elképzelés volt, hogy a két erős ellenfél valamelyikével szemben sikerül pontot szerezni, és a skótok elleni ki-ki meccs dönt arról, lesz-e továbbjutás. Az első két meccs azonban nem úgy sikerült, ahogyan azt szerettük volna, különösen az első, ahol önmagához képest még gyengén is játszott a magyar csapat.

Elméletben egyetlen győzelem is elegendő lehet a továbbjutáshoz, mivel a négy legjobb harmadik továbbjut a hat csoportból. Ehhez azonban nem elég egy sima győzelem Skócia ellen, legalább kettő, de inkább háromgólos különbség kellene, hogy érdemes legyen számolgatni. 2016-ban két csapat ment tovább három ponttal, de mindkettőnek nullás volt a gólkülönbsége, 2021-ben pedig Ukrajna volt az utolsó továbbjutó -1-es differenciával. Jelenleg Magyarország -4-gyel áll.

Számolgatni azonban ráérünk az utolsó fordulóban is, már csak azért is, mert a gólok számából kiindulva elképzelhető, hogy az előző Eb-k trendjei itt nem érvényesek. A lényeg inkább az, hogy az utolsó fordulóra ismét a németek elleni arcát mutassa a válogatott, és 2016 után újra meccset nyerjen az Európa-bajnokságon. Abban ugyanis Rossinak kétségtelenül igaza van, hogy ez a csapat többet érdemel egy pont nélküli Eb-nél.