Minden, amit a 2024-es Foci-Eb-ről tudni kell - kérdések és válaszok egy helyen

A magyar válogatott sorozatban harmadszor lesz ott az Európa-bajnokság 24 csapatos mezőnyében, Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai ráadásul a selejtezőcsoportjukat megnyerve - az 1986-os világbajnokság óta először egyenes ágon - jutottak ki a tornára. A tavaly december elején rendezett sorsoláson az A csoportba került a magyar nemzeti tizenegy, mégpedig a házigazda Németország, valamint Skócia és Svájc társaságában. A magyarok június 15-én kezdenek, akkor Kölnben a svájciakkal játszanak, majd június 19-én következik a németek elleni meccs Stuttgartban, ahol aztán június 23-án a skótokkal találkozik a válogatott.

A 24 résztvevő együttes között egy újonc lesz, Georgia ugyanis a márciusi pótselejtezőn előbb hazai környezetben legyőzte Luxemburgot, majd ugyancsak Tbilisziben gól nélküli döntetlen után tizenegyespárbajban búcsúztatta az előzetesen esélyesebbnek tartott görögöket. A georgiaiak történetük első Európa-bajnokságán a török, a portugál és a cseh válogatottal találkoznak majd az F csoportban.

A németországi tornának tíz város ad otthont, a nyitómérkőzést a müncheni Allianz Arénában, a döntőt pedig a berlini Olimpiai Stadionban rendezik. A további helyszínek Dortmund, Köln, Stuttgart, Düsseldorf, Frankfurt, Gelsenkirchen, Lipcse és Hamburg.

A címvédő olasz válogatott a B csoportba került a hamburgi sorsoláson, és talán ez a négyes tűnik az Eb legnehezebbjének is, miután itt vannak a spanyolok és a világbajnoki bronzérmes horvátok is, valamint az albánok. A kontinensviadalok történetében eddig egyszer volt példa címvédésre, ezt a spanyolok hajtották végre, akik 2008 után 2012-ben is győztek.

A németországi Eb-n az adidas által gyártott és Futballszerelem (Fussballiebe) névre keresztelt labdát használják majd, amelyben - a kontinestornák történetében először - a videobíró döntését segítő szenzor is lesz.

Az Európa-bajnokság összdíjazása 331 millió euró, a végső győztes akár több mint 28 millió euróval is gazdagodhat az eseményen.

A torna legnagyobb kérdése persze most is az, hogy július 14-én, a berlini Olimpiai Stadionban melyik együttes emelheti magasba az Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször - szám szerint háromszor - a német és a spanyol. Na, de nézzük, mit kell még tudni az Eb-ről.

A 17. labdarúgó Európa-bajnokság 53 indulója tíz csoportban küzdött a selejtezők során.

A csoportokból a győztesek és a második helyezettek csatlakoztak a rendező Németországhoz. A maradék három helyről a 12 csapatos pótselejtező döntött, melynek mezőnye ezúttal is Nemzetek Ligája alapján alakult ki.

A magyar együttes a G csoportban szerepelt, amelyben veretlenül - öt győzelemmel és három döntetlennel - végzett elsőként Szerbiát, Montenegrót, Litvániát és Bulgáriát megelőzve, így az előző két alkalommal ellentétben nem kellett "pótvizsgáznia", pedig az NL élvonalában 2022-ben elért csoportmásodik helyének köszönhetően lett volna rá lehetősége. A magyarok az 1986-os világbajnokság óta először jutottak ki nagy tornára egyenes úton.

A magyar válogatott az 1964-es bronzérem, az 1972-es negyedik hely, a 2016-os nyolcaddöntő és a három évvel ezelőtti csoportkörös búcsú után ötödször vehet részt a kontinensviadalon, azaz először sikerült három egymást követő tornára kijutnia.

Eb-selejtezők, G csoport:

Magyarország-Bulgária 3-0 (3-0) - 2023. március 27., Budapest

Montenegró-Magyarország 0-0 - 2023. június 17., Podgorica

Magyarország-Litvánia 2-0 (1-0) - 2023. június 20., Budapest

Szerbia-Magyarország 1-2 (1-2) - 2023. szeptember 7., Belgrád

Magyarország-Szerbia 2-1 (2-1) - 2023. október 14., Budapest

Litvánia-Magyarország 2-2 (2-0) - 2023. október 17., Kaunas

Bulgária-Magyarország 2-2 (1-1) - 2023. november 19., Szófia

Magyarország-Montenegró 3-1 (0-1) - 2023. november 22., Budapest

1. Magyarország 8 5 3 - 16- 7 18 pont - Eb-résztvevő

2. Szerbia 8 4 2 2 15- 9 14 - Eb-résztvevő

3. Montenegró 8 3 2 3 9-11 11

4. Litvánia 8 1 3 4 8-14 6

5. Bulgária 8 - 4 4 7-14 4

A csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Spanyolország 21 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Skócia 17, 3. Norvégia 11, 4. Georgia 8, 5. Ciprus 0

B csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Franciaország 22 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Hollandia 18, 3. Görögország 13, 4. Írország 6, 5. Gibraltár 0

C csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Anglia 20 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Olaszország 14, 3. Ukrajna 14, 4. Észak-Macedónia 8, 5. Málta 0

D csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Törökország 17 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Horvátország 16, 3. Wales 12, 4. Örményország 8, 5. Lettország 3

E csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Albánia 15 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Csehország 15, 3. Lengyelország 11, 4. Moldova 10, 5. Feröer-szigetek 2

F csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Belgium 20 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Ausztria 19, 3. Svédország 10, 4. Azerbajdzsán 7, 5. Észtország 1

H csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Dánia 22 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Szlovénia 22, 3. Finnország 18, 4. Kazahsztán 18, 5. Észak-Írország 9, 6. San Marino 0

I csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Románia 22 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Svájc 17, 3. Izrael 15, 4. Fehéroroszország 12, 5. Koszovó 11, 6. Andorra 2

J csoport: 1. (és Eb-résztvevő) Portugália 30 pont, 2. (és Eb-résztvevő) Szlovákia 22, 3. Luxemburg 17, 4. Izland 10, 5. Bosznia-Hercegovina 9, 6. Liechtenstein 0

A divízió: Lengyelország-Wales 0-0 - 11-esekkel: 5-4

B divízió: Ukrajna-Izland 2-1

C divízió: Georgia-Görögország 0-0 - 11-esekkel: 4-2

A magyarok eddig négy labdarúgó Európa-bajnokságon vettek részt, a legjobb szereplésük az 1964-es bronzérem volt.

1960, Franciaország: nem jutott ki

1964, Spanyolország: bronzérem

1968, Olaszország: nem jutott ki

1972, Belgium: 4. hely

1976, Jugoszlávia: nem jutott ki

1980, Olaszország: nem jutott ki

1984, Franciaország: nem jutott ki

1988, Németország: nem jutott ki

1992, Svédország: nem jutott ki

1996, Anglia: nem jutott ki

2000, Belgium/Hollandia: nem jutott ki

2004, Portugália: nem jutott ki

2008, Ausztria/Svájc: nem jutott ki

2012, Lengyelország/Ukrajna: nem jutott ki

2016, Franciaország: nyolcaddöntő

2021, Európa 11 országa: csoportkör

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, legutóbb 1984-ben, Franciaországnak sikerült ez a bravúr.

A házigazdák szereplése az eddigi Európa-bajnokságokon:

1960: Franciaország - 4.

1964: Spanyolország - Európa-bajnok

1968: Olaszország - Európa-bajnok

1972: Belgium - bronzérem

1976: Jugoszlávia - 4.

1980: Olaszország - 4.

1984: Franciaország - Európa-bajnok

1988: Németország - elődöntő

1992: Svédország - elődöntő

1996: Anglia - elődöntő

2000: Belgium - csoportkör

Hollandia - elődöntő

2004: Portugália - ezüstérem

2008: Svájc - csoportkör

Ausztria - csoportkör

2012: Lengyelország - csoportkör

Ukrajna - csoportkör

2016: Franciaország - ezüstérem

2021: - (11 különböző ország volt házigazda)

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig egyszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja: ezt a bravúrt Spanyolország csapata hajtotta végre 2012-ben.

A címvédők szereplése az eddigi Európa-bajnokságokon:

1960: -

1964: Szovjetunió - ezüstérem

1968: Spanyolország - nem jutott ki

1972: Olaszország - nem jutott ki

1976: NSZK - ezüstérem

1980: Csehszlovákia - bronzérem

1984: Németország - csoportkör

1988: Franciaország - nem jutott ki

1992: Hollandia - elődöntő

1996: Dánia - csoportkör

2000: Németország - csoportkör

2004: Franciaország - negyeddöntő

2008: Görögország - csoportkör

2012: Spanyolország - aranyérem

2016: Spanyolország - nyolcaddöntő

2021: Portugália - nyolcaddöntő

A labdarúgó Európa-bajnokságok győztesei:

1960: Szovjetunió

1964: Spanyolország

1968: Olaszország

1972: NSZK

1976: Csehszlovákia

1980: NSZK

1984: Franciaország

1988: Hollandia

1992: Dánia

1996: Németország

2000: Franciaország

2004: Görögország

2008: Spanyolország

2012: Spanyolország

2016: Portugália

2021: Olaszország

3: Németország (NSZK), Spanyolország

2: Franciaország, Olaszország

1: Szovjetunió, Csehszlovákia, Hollandia, Dánia, Görögország, Portugália

Németország sorozatban tizennegyedik alkalommal jutott ki a labdarúgó Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét.

A mostani tornán egy újonc szerepel majd Georgia révén.

Résztvevő országok az Európa-bajnokságokon (nagy betűkkel a 2024-es résztvevők):

1. NÉMETORSZÁG 14 (1972-2024)

2. Oroszország/FÁK/Szovjetunió 12 (1960-1972, 1988-1996, 2004-2020)

SPANYOLORSZÁG 12 (1964, 1980-1988, 1996-2024)

4. HOLLANDIA 11 (1976-1980, 1988-2012, 2020-2024)

CSEHORSZÁG/Csehszlovákia 11 (1960, 1976-1980, 1996-2024)

FRANCIAORSZÁG 11 (1960, 1984, 1992-2024)

OLASZORSZÁG 11 (1968, 1980, 1988, 1996-2024)

ANGLIA 11 (1968, 1980, 1988-2004, 2012-2024)

9. DÁNIA 10 (1964, 1984-2004, 2012, 2020-2024)

10. PORTUGÁLIA 9 (1984, 1996-2024)

11. Svédország 7 (1992, 2000-2020)

HORVÁTORSZÁG 7 (1996, 2004-2024)

13. ROMÁNIA 6 (1984, 1996-2000, 2008, 2016, 2024)

SZERBIA/Jugoszlávia 6 (1960, 1968, 1976, 1984, 2000, 2024)

BELGIUM 6 (1972, 1980, 2000, 2016-2024)

TÖRÖKORSZÁG 6 (1996-2000, 2008, 2016-2024)

SVÁJC 6 (1996, 2004-2008, 2016-2024)

18. MAGYARORSZÁG 5 (1964, 1972, 2016-2024)

LENGYELORSZÁG 5 (2008-2024)

20. Görögország 4 (1980, 2004-2012)

SKÓCIA 4 (1992-1996, 2020-2024)

AUSZTRIA 4 (2008, 2016-2024)

UKRAJNA 4 (2012-2024)

24. Írország 3 (1988, 2012-2016)

SZLOVÁKIA 3 (2016-2024)

26. Bulgária 2 (1996, 2004)

Wales 2 (2016-2020)

ALBÁNIA 2 (2016, 2024)

SZLOVÉNIA 2 (2000, 2024)

30. Norvégia 1 (2000)

Lettország 1 (2004)

Izland 1 (2016)

Észak-Írország 1 (2016)

Finnország 1 (2020)

Észak-Macedónia 1 (2020)

GEORGIA 1 (2024)

A portugál Cristiano Ronaldo vezeti a labdarúgó Európa-bajnokságok góllövőlistáját 14 találattal.

Az ötszörös aranylabdás sztár öt tornán is eredményes tudott lenni, ebből kétszer, 2012-ben és 2021-ben társgólkirálya volt a kontinensviadalnak.

A mögötte második Michel Platini kilenc góllal követi, a franciák élő legendájának teljesítményét az teszi egyedivé, hogy egyetlen tornán, az 1984-esen érte el.

Az aktív játékosok közül Ronaldo után a francia Antoine Griezmann a legeredményesebb a maga hét góljával.

név gól meccs részvételek

1. Cristiano Ronaldo (portugál) 14 21 2004, 2008, 2012, 2016, 2021

2. Michel Platini (francia) 9 5 1984

3. Alan Shearer (angol) 7 9 1992, 1996, 2000

Antoine Griezmann (francia) 7 11 2016, 2021

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében egy tornán a francia Michel Platini szerezte a legtöbb gólt, hazai közönség előtt kilencszer volt eredményes 1984-ben, ezt a teljesítményt sem előtte, sem utána nem tudták megközelíteni.

Eddig egyetlen játékos tudott kétszer gólkirály lenni, mégpedig a portugál Cristiano Ronaldo, aki immár a hatodik kontinensviadalára készül. A francia Antoine Griezmann és a cseh Patrik Schick előtt pedig ott a lehetőség, hogy utolérje az ötszörös aranylabdás sztárt, mert előbbi 2016-ban, utóbbi pedig 2021-ben volt az Eb legeredményesebb játékosa.

A magyarok közül az 1964-es tornán az egyaránt kétgólos Bene Ferenc és Novák Dezső társgólkirály volt a spanyol Jesus Peredával.

1960, Franciaország: 2 góllal - Milan Galic, Jure Jerkovic (mindkettő jugoszláv), Francois Heutte (francia), Valentyin Ivanov, Viktor Ponyegyelnyik (mindkettő szovjet)

1964, Spanyolország: 2 góllal - BENE FERENC, NOVÁK DEZSŐ, Jesus Pereda (spanyol)

1968, Olaszország: 2 góllal - Dragan Dzajic (jugoszláv)

1972, Belgium: 4 góllal - Gerd Müller (német)

1976, Jugoszlávia: 4 góllal - Dieter Müller (német)

1980, Olaszország: 3 góllal - Klaus Allofs (német)

1984, Franciaország: 9 góllal - Michel Platini (francia)

1988, Németország: 5 góllal - Marco van Basten (holland)

1992, Svédország: 3 góllal - Karl-Heinz Riedle (német), Henrik Larsen (dán), Tomas Brolin (svéd), Dennis Bergkamp (holland)

1996, Anglia: 5 góllal - Alan Shearer (angol)

2000, Belgium/Hollandia: 5 góllal - Patrick Kluivert (holland), Savo Milosevic (jugoszláv)

2004, Portugália: 5 góllal - Milan Baros (cseh)

2008, Ausztria/Svájc: 4 góllal - David Villa (spanyol)

2012, Lengyelország/Ukrajna: 3 góllal - Mario Balotelli (olasz), Alan Dzagojev (orosz), Mario Gomez (német), Mario Mandzukic (horvát), Cristiano Ronaldo (portugál), Fernando Torres (spanyol)

2016, Franciaország: 6 góllal - Antoine Griezmann (francia)

2021, Európa 11 országa: 5 góllal - Ronaldo, Patrik Schick (cseh)

A portugál válogatott ötszörös aranylabdása, Cristiano Ronaldo 25 mérkőzéssel vezeti a kontinensviadalok örökranglistáján. A szaúdi al-Nasszr 39 éves sztárja idén tovább javíthatja saját csúcsát.

Rajta kívül a spanyol Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára. Összesen 21 olyan labdarúgó van, aki négy kontinensviadalon is játszott, közülük a horvát Luka Modric, valamint a portugál Pepe és Joao Moutinho aktív.

Cristiano Ronaldo (portugál 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Joao Moutinho (portugál, 2008, 2012, 2016, 2021)

Pepe (portugál, 2008, 2012, 2016, 2021)

Bastian Schweinsteiger (német, 2004, 2008, 2012, 2016)

Leonardo Bonucci (olasz, 2012, 2016, 2021)

Gianluigi Buffon (olasz, 2004, 2008, 2012, 2016)

Giorgio Chiellini (olasz, 2008, 2012, 2016, 2021)

Edwin van der Sar (holland, 1996, 2000, 2004, 2008)

Lilian Thuram (francia, 1996, 2000, 2004, 2008)

Cesc Fabregas (spanyol, 2008, 2012, 2016)

Andrés Iniesta (spanyol, 2008, 2012, 2016)

Jordi Alba (spanyol, 2012, 2016, 2021)

Rui Patricio (portugál, 2012, 2016, 2021)

Nani (portugál, 2008, 2012, 2016)

Sergio Ramos (spanyol, 2008, 2012, 2016)

David Silva (spanyol, 2008, 2012, 2016)

Hugo Lloris (francia, 2012, 2016, 2021)

Thomas Müller (német, 2012, 2016, 2021)

Manuel Neuer (német, 2012, 2016, 2021)

Király Gábor, a 108-szoros válogatott kapus a legidősebb játékos, aki pályára lépett labdarúgó Európa-bajnokságon.

A magyar válogatottsági listán Dzsudzsák Balázs mögött második kapus 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar-belga nyolcaddöntőjében, melyen 4-0-ra kikapott Bernd Storck szövetségi kapitány együttese. Király az egyetlen, aki negyven év felett szóhoz jutott egy kontinensviadalon.

A sorban utána következő német Lothar Matthäus - aki később szakvezetőként irányította a magyar válogatottat is - a legidősebb mezőnyjátékosként 39 évesen és 91 naposan játszotta utolsó Eb-meccsét.

Király Gábor rekordja idén könnyen megdőlhet, amennyiben a 41 éves Pepe, aki jelenleg kilencedik a listán, lehetőséget kap a portugál válogatottban.

A rangsorban hatodik osztrák Ivica Vastic az Eb-k történetének legidősebb gólszerzője, ugyanis utolsó fellépésén betalált a lengyelek kapujába 2008-ban. Az ő csúcsa is komoly veszélyben van Cristiano Ronaldo által.

Név Életkor Ellenfél Utolsó meccs

1. KIRÁLY GÁBOR 40 év 86 nap Belgium (0-4) 2016.06.26.

2. Lothar Matthäus (német) 39 év 91 nap Portugália (0-3) 2000.06.20.

3. Morten Olsen (dán) 38 év 308 nap Olaszország (0-2) 1988.06.17.

4. Maarten Stekelenburg (holland) 38 év 279 nap Csehország (0-2) 2021.06.27.

5. Peter Shilton (angol) 38 év 271 nap Hollandia (1-3) 1988.06.15.

6. Ivica Vastic (osztrák) 38 év 257 nap Lengyelország (1-1) 2008.06.12.

7. Jens Lehmann (német) 38 év 232 nap Spanyolország (0-1) 2008.06.29.

8. Gianluigi Buffon (olasz) 38 év 156 nap Németország (1-1) 2016.07.02.

9. Pepe (portugál) 38 év 120 nap Belgium (0-1) 2021.06.27.

10. Dino Zoff (olasz) 38 év 114 nap Csehszlovákia (1-1) 1980.06.21.

A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében értelemszerűen a 2016-os tornán volt a legtöbb néző, mert a franciaországi volt az első 24 csapatosra bővített kontinensviadal - a meccsek száma 31-ről 51-re emelkedett -, legutóbb pedig a koronavírus-járvány miatt több helyszínen korlátozások voltak érvényben.

A 2016-os esemény átlagnézőszámát tekintve második 47 594 fővel. Ebben az 1988-as, németországi Eb tartja a csúcsot, melyen a 15 találkozót átlagosan 62 379 szurkoló tekintette meg a helyszínen.

1960: Franciaország 78 958 (19 740)

1964: Spanyolország 156 253 (39 063)

1968: Olaszország 192 119 (38 424)

1972: Belgium 106 510 (26 628)

1976: Jugoszlávia 106 087 (26 522)

1980: Olaszország 350 655 (25 047)

1984: Franciaország 599 655 (39 977)

1988: Németország 935 681 (62 379)

1992: Svédország 429 623 (28 642)

1996: Anglia 1 269 894 (40 964)

2000: Belgium/Hollandia 1 102 850 (35 576)

2004: Portugália 1 165 192 (37 587)

2008: Ausztria/Svájc 1 140 261 (36 783)

2012: Lengyelország/Ukrajna 1 440 896 (46 481)

2016: Franciaország 2 427 303 (47 594)

2021: Európa 11 országa 1 099 278 (21 554)

A Henri Delaunay Kupát emelhetik magasba a július 14-i döntő után az idei labdarúgó Európa-bajnokság győztes válogatottjának játékosai.

A 2008-as tornára új serleg készült, amelyet az akkori csoportsorsolás alkalmával mutatott be hivatalosan az európai szövetség (UEFA). A trófeát a londoni Asprey ékszerészet készítette 30 700 euróért.

"A világ talán második legjelentősebb nemzetközi tornáján az Eb rangjához méltó kupát kell átadni a győztesnek" - mondta akkor William Gaillard, a cég kommunikációs igazgatója.

A korábbi aranyérmesek az 1960-as, első Eb óta mindig ugyanazt a kupát emelhették a magasba. Az új serleg nagyon hasonlít elődjére, igazán csak a mérete változott.

Ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az új kupa magassága 60 centiméter, tömege 8 kilogramm, így csaknem egyharmadával nagyobb és két kilóval nehezebb lett. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátuljára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A vándorserlegről aktuális tulajdonosa készíttethet másolatot, amelynek azonban egyötödével kisebbnek kell lennie.

A kupa névadója, Henri Delaunay a francia szövetség titkára volt, ő javasolta az Eb megrendezését. Ötletét már 1927-ben megfogalmazta, az érdemi előkészületek azonban csak 1954-ben kezdődtek el.

Végleges döntés az Eb kiírásáról 1957-ben az UEFA kongresszusán született, ezt azonban Delaunay már nem élte meg, két évvel korábban elhunyt. Az UEFA úgy döntött, hogy a trófeát a sorozat megálmodójáról nevezi el.

A június 14-én kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság győztese nemcsak a serleggel lesz gazdagabb, hiszen a verseny komoly eurómilliókért is zajlik.

A végső győztes - amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik - összesen 28,25 millió eurót vihet haza. A válogatottak már a részvételért is 9,25 millió eurót kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további egymillió, döntetlenért pedig 500 ezer euró jár.

A nyolcaddöntő résztvevői további 1,5 millió eurót, a negyeddöntőbe jutott csapatok pedig újabb 2,5 milliót kapnak. A legjobb négy közé jutást 4 millió euróval honorálják, a finálé vesztese 5 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma 8 millió.

A kontinensviadalon ugyanúgy 331 millió eurót osztanak szét, mint a három évvel ezelőtt.

Albärt, a medve lesz a június 14-én kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság kabalafigurája.

A kedves kinézetű mackó német nemzeti színű, azaz fekete-piros-sárga cipőt, fehér sportszárat, kék sortot és mintás polót visel.

A kabalafigurát már tavaly június 20-án, a német-kolumbiai barátságos mérkőzésen bemutatták Gelsenkirchenben. A neve ugyanakkor csak később dőlt el, mert azt nyilvános szavazásra bocsátották. A július 5-i eredményhirdetésen Albärt a voksok 32 százalékával végzett az élen a négy javaslat közül.

Albärt azt a Skillzyt váltja, aki a 2021-es Eb kabalafigurája volt.

A Futballszerelem névre keresztelt labda lesz az első az Európa-bajnokságok történetében, amelyben a videobíró döntését segítő szenzor is van.

Az adidas technikai fejlesztése példátlan betekintést nyújt a labda mozgásának minden elemébe, ez pedig segíti a VAR ítéletét is.

Tavaly november 15-én Philipp Lahm tornaigazgató és Manuel Neuer világbajnok kapus Berlinben prezentálta a játékszert, amelyet a környezettudatosság jegyében alkottak meg újrahasznosított poliészter és vízbázisú festék felhasználásával.

A szervezők szerint a labda díszítése a fekete-fehér és színes - piros, kék, narancssárga, zöld - szárnyformákkal, ívekkel, valamint pontokkal az Eb energiáját tükrözi. A tornának otthont adó városok neve és a stadionok illusztrációja is megjelenik rajta. A tíz rendező város mindegyike 900 labdát kapott a német sportszergyártótól, hogy azokat szétossza a helyi iskoláknak.

A Fussballliebe - ahogy németül hívják - normál méretű másolata nagyjából 10 ezer, az eredeti labda pedig körülbelül 45 ezer forintért kapható Magyarországon.

Németország tíz városának stadionjaiban rendezik az idei labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit.

Németország csaknem négymillió lakosú fővárosa három csoportmérkőzésnek, egy-egy nyolcad- és negyeddöntőnek ad otthont a finálé mellett.

A jelenleg másodosztályú Hertha BSC otthonául is szolgáló Olimpiai Stadiont az 1936-os ötkarikás játékokra kezdték el építeni 1934-ben. A létesítmény azóta számos sporteseménynek volt a házigazdája, így többek között az 1974-es és 2006-os világbajnokságnak is, utóbbin a mostani kontinensviadalhoz hasonlóan a finálénak is otthont adott. A 2011-es női vb-n a nyitómeccs helyszíne volt, 2015-ben pedig Bajnokok Ligája-döntőt rendeztek a legendás stadionban.

Olimpiai Stadion:

Befogadóképesség: 74 461 néző

Hivatalos átadás: 1936 augusztusa

A Ruhr-vidéki iparváros Németország kilencedik legnagyobb települése a maga csaknem hatszázezres lakosságával.

Az 1974-es világbajnokságra épített létesítmény a Borussia Dortmund otthona és Európa-szerte az egyik legjobb atmoszférájú stadionnak tartják. A Westfalen Stadion a 2006-os vb-n hat meccs otthona volt, köztük a legendás olasz-német elődöntőnek, melyen a házigazda a hosszabbítás utolsó perceiben két gólt kapva kapott ki.

Dortmundban négy csoportmérkőzésre, egy nyolcaddöntőre és ezúttal is egy elődöntőre kerül majd sor az Eb-n.

Westfalen Stadion:

Befogadóképesség: 65 849 néző

Hivatalos átadás: 1974 áprilisa

A 630 ezer lakosú Düsseldorf a fővárosa a legnépesebb Észak-Rajna-Vesztfália tartománynak, ezzel Németország hetedik legnagyobb települése, amelyben három csoportmeccs mellett egy-egy nyolcad- és negyeddöntő lesz.

A mostani kontinensviadal tíz helyszíne közül annyiban kuriózum a 2004-ben átadott és a másodosztályú Fortuna Düsseldorf által használt létesítmény, hogy egyedüliként nem volt helyszíne a 2006-os világbajnokságnak. Ettől függetlenül számos nemzetközi sporteseménynek szolgált otthonául, például a német válogatott is többször szerepelt az arénában, ahol rendeztek már profi ökölvívógálát, amerikaifutball-mérkőzést, de még autóversenyt is.

Talán arról a legismertebb, hogy kézilabdában minden idők legnagyobb közönsége előtt megrendezett meccs otthona volt, ugyanis az idei férfi Eb-n 53 586 néző látta a német-svájci összecsapást.

Merkur Spiel Aréna:

Befogadóképesség: 51 031 néző

Hivatalos átadás: 2004 szeptembere

A Majna folyó által kettészelt Frankfurtban 750 ezernél is többen laknak, ezzel Németország ötödik legnagyobb városa, amely négy csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő házigazdája lesz.

A majdnem százéves, de azóta többször felújított és kibővített Waldstadion az 1974-es és 2006-os világ-, valamint az 1988-as Európa-bajnokságon is szerepet kapott. A 2005-ös Konföderációs Kupán és a 2011-es női világbajnokságon pedig több mérkőzés mellett a döntő helyszíne is volt.

Futballban arról is híres a létesítmény, hogy ott rendezték az 1963-ban bevezetett Bundesliga első meccsét, illetve az 1980-as UEFA Kupa-döntő egyik helyszíne volt, mivel az Eintracht Frankfurt szerepelt benne. Más sportágnak, például az 1966-os pályakerékpáros világbajnokságnak is otthona volt, ugyanebben az évben bokszolt a stadionban a legendás Muhammad Ali is, de már NFL-mérkőzést is rendeztek benne.

Waldstadion:

Befogadóképesség: 54 697 néző

Hivatalos átadás: 1925 májusa

Az alig több mint 250 ezer lakosú Ruhr-vidéki iparváros három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő otthona lesz.

A jelenleg másodosztályú Schalke 04 1904-es alapításának centenáriumára épített, de már 2001-ben átadott stadion remek akusztikával rendelkezik. A klub fennállásának századik évfordulóján Bajnokok Ligája-döntőnek adott otthont, majd két évvel később a 2006-os világbajnokság egyik helyszíne volt.

Az aréna viszont nemcsak labdarúgó eseményeknek szolgált helyszínéül, ugyanis rendeztek benne salakmotoros versenyt, illetve Vlagyimir Klicsko is vívott nehézsúlyú címmérkőzést. A 2010-es jégkorong-világbajnokság nyitómeccsét 77 803 szurkoló tekintette meg a helyszínen, ami akkor világcsúcsnak számított a sportágban.

AufSchalke Aréna:

Befogadóképesség: 54 740 néző

Hivatalos átadás: 2001 augusztusa

Az észak-németországi kikötőváros csaknem kétmillió lakosával Németország második legnagyobb települése, ahol négy csoportmérkőzésre és egy negyeddöntőre kerül sor a kontinensviadalon.

A jelenleg másodosztályú Hamburger SV stadionja az 1974-es és 2006-os világbajnokságon is a helyszínek között szerepelt, előbbin többek között az NSZK és NDK legendás csoportmérkőzésének adott otthont. Az 1988-as kontinensviadal után a mostani lesz a második Eb Hamburgban, ahol 2010-ben az Európa-liga fináléját rendezték.

Volkspark Stadion:

Befogadóképesség: 52 245 néző

Hivatalos átadás: 1953 júliusa

Köln a legnépesebb Észak-Rajna-Vesztfália tartomány legnagyobb városa 1,1 millió lakossal, amivel egész Németországot tekintve negyedik. A Rajna-parti településen egy nyolcaddöntő mellett négy csoportmérkőzést rendeznek, köztük a magyar-svájci meccset a nyitókörben.

A több mint százéves, de többször bővített és felújított stadion az 1974-es világbajnokságon nem, de az 1988-as Európa- és a 2006-os világbajnokságon bekerült a helyszínek közé, akárcsak a 2005-ös Konföderációs Kupán. Beugróként a Ruhr-vidéki városban rendezték - a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött - az Európa-liga 2020-as döntőjét.

Müngersdorfer Stadion:

Befogadóképesség: 49 827 néző

Hivatalos átadás: 1923 szeptembere

A több mint 600 ezer lakosú Lipcse, Németország nyolcadik legnagyobb városa az egyetlen helyszín az egykori NDK területéről, de a majdnem 43 ezres stadionjával így is a mostani kontinensviadal legkisebb létesítménye, amelyben három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő lesz.

A kapus Gulácsi Pétert és a védő Willi Orbánt foglalkoztató RB Leipzig által használt stadiont a 2006-os világbajnokságra építették, de már az egy évvel korábbi Konföderációs Kupán is a helyszínek között szerepelt.

RB Arena:

Befogadóképesség: 42 959 néző

Hivatalos átadás: 2004 novembere

Németország harmadik legnagyobb városa a másfél millió lakosú München, ahol négy csoportmérkőzés mellett egy-egy nyolcad- és elődöntőt rendeznek.

Az Allianz Arénát a 2006-os világbajnokságra építették 2002 és 2005 között 340 millió euróért. A Bayern München otthona a vb-n hat találkozó helyszíne volt, köztük egy elődöntőé, 2012-ben pedig a Bajnokok Ligája döntőjének is otthont adott.

A bajor város lesz az első, ahol két egymást követő Eb-n rendeznek találkozókat, ugyanis három éve az Európa 11 különböző országában lebonyolított kontinensviadalon Németországot éppen München képviselte, ahol a magyar válogatott 2-2-es döntetlent játszott a Nationalelffel, így Marco Rossi szövetségi kapitány csapata búcsúzott a csoportkört követően.

Az Allianz Arénában nemcsak labdarúgó eseményeket rendeznek, hanem NFL-mérkőzés is volt benne 2022-ben, méghozzá az első, amire Németországban került sor.

Allianz Aréna:

Befogadóképesség: 70 076 néző

Hivatalos átadás: 2005 májusa

A hatodik legnagyobb város Németországban a csaknem 650 ezres lakosú Stuttgart, ahol egy negyeddöntő mellett négy csoportmérkőzésre kerül sor, köztük a magyar-német és a magyar-skót meccsre a második és harmadik fordulóban.

Az újabban MHP Arénának nevezett létesítmény egyik helyszíne volt az 1974-es és 2006-os világbajnokságnak, utóbbin kellemes emlék a német válogatott számára, hogy a sváb városban szerezte meg a bronzérmet hazai pályán. Európa-bajnokság sem az első lesz Stuttgartban, mert két találkozónak az 1988-as kontinensviadalon is otthont adott.

Az európai kupafinálék közül háromnak - az 1959-es és 1988-as BEK-, valamint az 1962-es KEK-döntőnek - volt a házigazdája Stuttgart.

MHP Aréna:

Befogadóképesség: 54 906 néző

Hivatalos átadás: 1933 júliusa

Az Európa-bajnokság tíz létesítménye közül a döntőnek is otthont adó berlini Olimpiai Stadion a legnagyobb, míg a lipcsei a legkisebb.

A magyar válogatott két csoportmérkőzést a negyedik legnagyobb befogadóképességgel rendelkező stuttgarti arénában játszik és egyet a második legkisebb kölni stadionban.

A nyitómeccsnek a müncheni Allianz Aréna ad otthont, amely a kapacitás szempontjából a második a listán.

Város Kapacitás Mérkőzések

Berlin 74 461 3 csoportmérkőzés, 1 nyolcad-, negyeddöntő és döntő

München 70 076 4 csoportmérkőzés, 1 nyolcad- és elődöntő

Dortmund 65 849 4 csoportmérkőzés, 1 nyolcad- és elődöntő

Stuttgart 54 906 4 csoportmérkőzés, 1 negyeddöntő

Gelsenkirchen 54 740 3 csoportmérkőzés, 1 nyolcaddöntő

Frankfurt 54 697 4 csoportmérkőzés, 1 nyolcaddöntő

Hamburg 52 245 4 csoportmérkőzés, 1 negyeddöntő

Düsseldorf 51 031 3 csoportmérkőzés, 1 nyolcad-, negyeddöntő

Köln 49 827 4 csoportmérkőzés, 1 nyolcaddöntő

Lipcse 42 959 3 csoportmérkőzés, 1 nyolcaddöntő

A június 14-én rajtoló németországi labdarúgó Európa-bajnokságra a kontinentális szövetség (UEFA) 19 fős játékvezetői keretet hirdetett, amelyet az előző tornához hasonlóan videobíró segít majd a mérkőzéseken.

Az UEFA április 23-án jelölte ki az Eb-n közreműködő játékvezetőket és csapataikat. Sorozatban másodszor nem lesz magyarországi sípmester a kontinenstornán, viszont a romániai magyar Kovács István a 2021-es viadalhoz hasonlóan szerepet kap.

A dél-amerikai szövetséggel kötött megállapodás értelmében másodjára dirigál argentin bíró is az Eb-n. Cserébe a szintén júniusban rajtoló Copa Americán egy európai bírói hármas is közreműködik.

Artur Soares Dias (portugál), Jesús Gil Manzano (spanyol), Marco Guida (olasz), Kovács István (romániai), Ivan Kruzliak (szlovák), Francois Letexier (francia), Danny Makkelie (holland), Szymon Marciniak (lengyel), Halil Umut Meler (török), Glenn Nyberg (svéd), Michael Oliver (angol), Daniele Orsato (olasz), Sandro Schärer (svájci), Daniel Siebert (német), Anthony Taylor (angol), Facundo Tello (argentin), Clément Turpin (francia), Slavko Vincic (szlovén), Felix Zwayer (német)

A június 14. és július 14. között sorra kerülő németországi labdarúgó Európa-bajnokság menetrendje a csoportok szerint:

Németország, Skócia, MAGYARORSZÁG, Svájc

június 14., péntek: Németország-Skócia, München 21.00

június 15., szombat: MAGYARORSZÁG-Svájc, Köln 15.00

Németország-MAGYARORSZÁG, Stuttgart 18.00

Skócia-Svájc, Köln 21.00

Svájc-Németország, Frankfurt 21.00

Skócia-MAGYAROSZÁG, Stuttgart 21.00

Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Albánia

Spanyolország-Horvátország, Berlin 18.00

Olaszország-Albánia, Dortmund 21.00

június 19., szerda: Horvátország-Albánia, Hamburg 15.00

június 20., csütörtök: Spanyolország-Olaszország, Gelsenkirchen 21.00

Albánia-Spanyolország, Düsseldorf 21.00

Horvátország-Olaszország, Lipcse 21.00

Szlovénia, Dánia, Szerbia, Anglia

Szlovénia-Dánia, Stuttgart 18.00

Szerbia-Anglia, Gelsenkirchen 21.00

Szlovénia-Szerbia, München 15.00

Dánia-Anglia, Frankfurt 18.00

Anglia-Szlovénia, Köln 21.00

Dánia-Szerbia, München 21.00

Lengyelország, Hollandia, Ausztria, Franciaország

június 16., vasárnap: Lengyelország-Hollandia, Hamburg 15.00

június 17., hétfő: Ausztria-Franciaország, Düsseldorf 21.00

Lengyelország-Ausztria, Berlin 18.00

Hollandia-Franciaország, Lipcse 21.00

Hollandia-Ausztria, Berlin 18.00

Franciaország-Lengyelország, Dortmund 18.00

Belgium, Szlovákia, Románia, Ukrajna

Románia-Ukrajna, München 15.00

Belgium-Szlovákia, Frankfurt 18.00

június 21., péntek: Szlovákia-Ukrajna, Düsseldorf 15.00

június 22., szombat: Belgium-Románia, Köln 21.00

Szlovákia-Románia, Frankfurt 18.00

Ukrajna-Belgium, Stuttgart 18.00

Törökország, Georgia, Portugália, Csehország

Törökország-Georgia, Dortmund 18.00

Portugália-Csehország, Lipcse 21.00

Georgia-Csehország, Hamburg 15.00

Törökország-Portugália, Dortmund 18.00

Georgia-Portugália, Gelsenkirchen 21.00

Csehország-Törökország, Hamburg 21.00

június 29., szombat:

2: A2-B2, Berlin 18.00

1: A1-C2, Dortmund 21.00

június 30., vasárnap:

4: C1 - D3/E3/F3, Gelsenkirchen 18.00

3: B1 - A3/D3/E3/F3, Köln 21.00

július 1., hétfő:

6: D2-E2, Düsseldorf 18.00

5: F1 - A3/B3/C3, Frankfurt 21.00

július 2., kedd:

7: E1 - A3/B3/C3/D3, München 18.00

8: D1-F2, Lipcse 21.00

július 5., péntek:

1: 3. nyolcaddöntő győztese - 1. nyolcaddöntő győztese, Stuttgart 18.00

2: 5. nyolcaddöntő győztese - 6. nyolcaddöntő győztese, Hamburg 21.00

július 6., szombat:

4: 4. nyolcaddöntő győztese - 2. nyolcaddöntő győztese, Düsseldorf 18.00

3: 7. nyolcaddöntő győztese - 8. nyolcaddöntő győztese, Berlin 21.00

július 9., kedd:

1: 1. negyeddöntő győztese - 2. negyeddöntő győztese, München 21.00

július 10., szerda:

2: 3. negyeddöntő győztese - 4. negyeddöntő győztese, Dortmund 21.00

július 14., vasárnap:

1. elődöntő győztese - 2. elődöntő győztese, Berlin 21.00

HOGY NÉZ KI A FOCI-EB TELJES MENETRENDRE?

A csoport, 1. forduló: Németország-Skócia, München 21.00

A csoport, 1. forduló: MAGYARORSZÁG-Svájc, Köln 15.00

B csoport, 1. forduló: Spanyolország-Horvátország, Berlin 18.00

B csoport, 1. forduló: Olaszország-Albánia, Dortmund 21.00

D csoport, 1. forduló: Lengyelország-Hollandia, Hamburg 15.00

C csoport, 1. forduló: Szlovénia-Dánia, Stuttgart 18.00

C csoport, 1. forduló: Szerbia-Anglia, Gelsenkirchen 21.00

E csoport, 1. forduló: Románia-Ukrajna, München 15.00

E csoport, 1. forduló: Belgium-Szlovákia, Frankfurt 18.00

D csoport, 1. forduló: Ausztria-Franciaország, Düsseldorf 21.00

F csoport, 1. forduló: Törökország-Georgia, Dortmund 18.00

F csoport, 1. forduló: Portugália-Csehország, Lipcse 21.00

B csoport, 2. forduló: Horvátország-Albánia, Hamburg 15.00

A csoport, 2. forduló: Németország-MAGYARORSZÁG, Stuttgart 18.00

A csoport, 2. forduló: Skócia-Svájc, Köln 21.00

C csoport, 2. forduló: Szlovénia-Szerbia, München 15.00

C csoport, 2. forduló: Dánia-Anglia, Frankfurt 18.00

B csoport, 2. forduló: Spanyolország-Olaszország, Gelsenkirchen 21.00

E csoport, 2. forduló: Szlovákia-Ukrajna, Düsseldorf 15.00

D csoport, 2. forduló: Lengyelország-Ausztria, Berlin 18.00

D csoport, 2. forduló: Hollandia-Franciaország, Lipcse 21.00

F csoport, 2. forduló: Georgia-Csehország, Hamburg 15.00

F csoport, 2. forduló: Törökország-Portugália, Dortmund 18.00

E csoport, 2. forduló: Belgium-Románia, Köln 21.00

A csoport, 3. forduló: Svájc-Németország, Frankfurt 21.00

A csoport, 3. forduló: Skócia-MAGYAROSZÁG, Stuttgart 21.00

B csoport, 3. forduló: Albánia-Spanyolország, Düsseldorf 21.00

B csoport, 3. forduló: Horvátország-Olaszország, Lipcse 21.00

D csoport, 3. forduló: Hollandia-Ausztria, Berlin 18.00

D csoport, 3. forduló: Franciaország-Lengyelország, Dortmund 18.00

C csoport, 3. forduló: Anglia-Szlovénia, Köln 21.00

C csoport, 3. forduló: Dánia-Szerbia, München 21.00

E csoport, 3. forduló: Szlovákia-Románia, Frankfurt 18.00

E csoport, 3. forduló: Ukrajna-Belgium, Stuttgart 18.00

F csoport, 3. forduló: Georgia-Portugália, Gelsenkirchen 21.00

F csoport, 3. forduló: Csehország-Törökország, Hamburg 21.00

nyolcaddöntő: A2-B2, Berlin 18.00 (2)

nyolcaddöntő: A1-C2, Dortmund 21.00 (1)

nyolcaddöntő: C1 - D3/E3/F3, Gelsenkirchen 18.00 (4)

nyolcaddöntő: B1 - A3/D3/E3/F3, Köln 21.00 (3)

nyolcaddöntő: D2-E2, Düsseldorf 18.00 (6)

nyolcaddöntő: F1 - A3/B3/C3, Frankfurt 21.00 (5)

nyolcaddöntő: E1 - A3/B3/C3/D3, München 18.00 (7)

nyolcaddöntő: D1-F2, Lipcse 21.00 (8)

negyeddöntő: 3. nyolcaddöntő győztese - 1. nyolcaddöntő győztese, Stuttgart 18.00 (1)

negyeddöntő: 5. nyolcaddöntő győztese - 6. nyolcaddöntő győztese, Hamburg 21.00 (2)

negyeddöntő: 4. nyolcaddöntő győztese - 2. nyolcaddöntő győztese, Düsseldorf 18.00 (4)

negyeddöntő: 7. nyolcaddöntő győztese - 8. nyolcaddöntő győztese, Berlin 21.00 (3)

elődöntő: 1. negyeddöntő győztese - 2. negyeddöntő győztese, München 21.00

elődöntő: 3. negyeddöntő győztese - 4. negyeddöntő győztese, Dortmund 21.00

döntő, Berlin 21.00

Területe: 357 600 négyzetkilométer

Lakosok száma: 84,6 millió

Főváros: Berlin

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1900

FIFA-világranglista helyezés: 16.

Mezszín: fehér-fekete

Út az Eb-ig: házigazdaként automatikus résztvevő.

Korábbi Eb-részvétel: 13 (1972, 1976, 1980, 1984, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnok (1954, 1974, 1990, 2014), világbajnoki ezüstérmes (1966, 1982, 1986, 2002), világbajnoki bronzérmes (1934, 1970, 2006, 2010), Európa-bajnok (1972, 1980, 1996), Európa-bajnoki ezüstérmes (1976, 1992, 2008), Eb-elődöntős (1988, 2012, 2016), Konföderációs Kupa-győztes (2017), Konföderációs-bronzérmes (2005), olimpiai bajnok (1976, olimpiai ezüstérmes (1980, 2016), olimpiai bronzérmes (1964, 1972, 1988)

Szövetségi kapitány: Julian Nagelsmann (2023 szeptembere óta)

Területe: 77 901 négyzetkilométer

Lakosok száma: 5,4 millió

Főváros: Edinburgh

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1873

FIFA-világranglista helyezés: 39.

Mezszín: kék-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat A csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 3 (1992, 1996, 2021)

Legnagyobb sikerek: vb-csoportkör (1954, 1958, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1998), Eb-csoportkör (1992, 1996, 2021)

Szövetségi kapitány: Steve Clarke (2019 májusa óta)

MAGYARORSZÁG:

Területe: 93 030 négyzetkilométer

Lakosok száma: 9,6 millió

Főváros: Budapest

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1901

FIFA-világranglista helyezés: 26.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat G csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 4 (1964, 1972, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki ezüstérmes (1938, 1954), Európa-bajnoki bronzérmes (1964), olimpiai bajnok (1952, 1964, 1968), olimpiai ezüstérmes (1972), olimpiai bronzérmes (1960)

Szövetségi kapitány: Marco Rossi (olasz, 2018 júniusa óta)

Területe: 41 285 négyzetkilométer

Lakosok száma: 8,9 millió

Főváros: Bern

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1895

FIFA-világranglista helyezés: 19.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat I csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 5 (1996, 2004, 2008, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: olimpiai ezüstérmes (1924), vb-negyeddöntős (1934, 1938, 1954), Eb-negyeddöntős (2021)

Szövetségi kapitány: Murat Yakin (2021 augusztusa óta)

Területe: 505 994 négyzetkilométer

Lakosok száma: 48,6 millió

Főváros: Madrid

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1909

FIFA-világranglista helyezés: 8.

Mezszín: piros-kék

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat A csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 11 (1964, 1980, 1984, 1988, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnok (2010), Európa-bajnok (1964, 2008, 2012), Európa-bajnoki ezüstérmes (1984), Eb-elődöntős (2021), olimpiai bajnok (1992), olimpiai ezüstérmes (1920, 2000, 2021), Nemzetek Ligája-győztes (2023), Nemzetek Ligája-ezüstérmes (2021), Konföderációs Kupa-ezüstérmes (2013), Konföderációs Kupa-bronzérmes (2009)

Szövetségi kapitány: Luis de la Fuente (2022 decembere óta)

Területe: 56 594 négyzetkilométer

Lakosok száma: 3,9 millió

Főváros: Zágráb

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1912

FIFA-világranglista helyezés: 10.

Mezszín: piros-fehér-kék

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat D csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 6 (1996, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki ezüstérmes (2018), világbajnoki bronzérmes (1998, 2022), Nemzetek Ligája-ezüstérmes (2023), Eb-negyeddöntős (1996, 2008)

Szövetségi kapitány: Zlatko Dalic (2017 októbere óta)

Területe: 301 340 négyzetkilométer

Lakosok száma: 58,9 millió

Főváros: Róma

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1898

FIFA-világranglista helyezés: 9.

Mezszín: kék-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat C csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 10 (1968, 1980, 1988, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnok (1934, 1938, 1982, 2006), világbajnoki ezüstérmes (1970, 1994), világbajnoki bronzérmes (1990), Európa-bajnok (1968, 2021), Európa-bajnoki ezüstérmes (2000, 2012), Eb-elődöntős (1988), olimpiai bajnok (1936), olimpiai bronzérmes (1928, 2004), Nemzetek Ligája-bronzérmes (2021, 2023), Konföderációs Kupa-bronzérmes (2013)

Szövetségi kapitány: Luciano Spalletti (2023 augusztusa óta)

Területe: 28 748 négyzetkilométer

Lakosok száma: 2,8 millió

Főváros: Tirana

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1930

FIFA-világranglista helyezés: 66.

Mezszín: piros-fekete

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat E csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 1 (2016)

Legnagyobb siker: Eb-csoportkörös (2021)

Szövetségi kapitány: Sylvinho (brazil, 2023 januárja óta)

Területe: 20 271 négyzetkilométer

Lakosok száma: 2,1 millió

Főváros: Ljubljana

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1920

FIFA-világranglista helyezés: 57.

Mezszín: kék-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat H csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 1 (2000)

Legnagyobb sikerek: vb-csoportkör (2002, 2010), Eb-csoportkör (2000)

Szövetségi kapitány: Matjaz Kek (2018 novembere óta)

Területe: 43 094 négyzetkilométer

Lakosok száma: 5,9 millió

Főváros: Koppenhága

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1889

FIFA-világranglista helyezés: 21.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat H csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 9 (1964, 1984, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2012, 2021)

Legnagyobb siker: Európa-bajnok (1992), Eb-elődöntős (1984, 2021), Eb-4. (1964), vb-negyeddöntős (1998), olimpiai ezüstérmes (1908, 1912, 1960), olimpiai bronzérmes (1948)

Szövetségi kapitány: Kasper Hjulmand (2019 júniusa óta)

Területe: 77 612 négyzetkilométer

Lakosok száma: 6,6 millió

Főváros: Belgrád

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1919

FIFA-világranglista helyezés: 33.

Mezszín: piros-kék-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat G csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: önálló országként újonc

Legnagyobb sikerek: vb-csoportkör (2010, 2018, 2022)

Szövetségi kapitány: Dragan Stojkovic (2021 márciusa óta)

Területe: 130 310 négyzetkilométer

Lakosok száma: 57,1 millió

Főváros: London

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1863

FIFA-világranglista helyezés: 4.

Mezszín: fehér-piros

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat C csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 10 (1968, 1980, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnok (1966), Európa-bajnoki ezüstérmes (2021), Európa-bajnoki bronzérmes (1968), Eb-elődöntős (1996), Nemzetek Ligája-bronzérmes (2019)

Szövetségi kapitány: Gareth Southgate (2016 szeptembere óta)

Területe: 312 696 négyzetkilométer

Lakosok száma: 38,0 millió

Főváros: Varsó

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1919

FIFA-világranglista helyezés: 28.

Mezszín: fehér-piros

Út az Eb-ig: a Nemzetek Ligája A divíziós pótselejtezőből jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 4 (2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki bronzérmes (1974, 1982), olimpiai bajnok (1972), olimpiai ezüstérmes (1976, 1992), Eb-negyeddöntős (2016)

Szövetségi kapitány: Michal Probierz (2023 szeptembere óta)

Területe: 41 865 négyzetkilométer

Lakosok száma: 18,1 millió

Főváros: Amszterdam

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1889

FIFA-világranglista helyezés: 7.

Mezszín: narancssárga

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat B csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 10 (1976, 1980, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2021)

Legnagyobb siker: világbajnoki ezüstérmes (1974, 1978, 2010), világbajnoki bronzérmes (2014), Európa-bajnok (1988), Európa-bajnoki bronzérmes (1976), Eb-elődöntős (1992, 2000, 2004), olimpiai bronzérmes (1908, 1912, 1920), Nemzetek Ligája-ezüstérmes (2019)

Szövetségi kapitány: Ronald Koeman (2022 áprilisa óta)

Területe: 83 879 négyzetkilométer

Lakosok száma: 9,0 millió

Főváros: Bécs

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1904

FIFA-világranglista helyezés: 25.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat F csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 3 (2008, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki bronzérmes (1954), olimpiai ezüstérmes (1936), Eb-nyolcaddöntő (2021)

Szövetségi kapitány: Ralf Rangnick (német, 2022 áprilisa óta)

Területe: 643 801 négyzetkilométer

Lakosok száma: 68,4 millió

Főváros: Párizs

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1919

FIFA-világranglista helyezés: 2.

Mezszín: kék-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat B csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 10 (1960, 1984, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnok (1998, 2018), világbajnoki ezüstérmes (2006, 2022), világbajnoki bronzérmes (1958, 1986), Európa-bajnok (1984, 2000), Európa-bajnoki ezüstérmes (2016), Eb-elődöntős (1996), olimpiai bajnok (1984), olimpiai ezüstérmes (1900), Konföderációs Kupa-győztes (2001, 2003), Nemzetek Ligája-győztes (2021)

Szövetségi kapitány: Didier Deschamps (2012 júliusa óta)

Területe: 30 689 négyzetkilométer

Lakosok száma: 11,7 millió

Főváros: Brüsszel

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1895

FIFA-világranglista helyezés: 3.

Mezszín: piros-fekete

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat F csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 6 (1972, 1980, 1984, 2000, 2016, 2021)

Legnagyobb siker: Európa-bajnoki ezüstérmes (1980), Európa-bajnoki bronzérmes (1972), világbajnoki bronzérmes (2018), olimpiai bajnok (1920), olimpiai bronzérmes (1900)

Szövetségi kapitány: Domenico Tedesco (olasz, 2023 februárja óta)

Területe: 49 035 négyzetkilométer

Lakosok száma: 5,5 millió

Főváros: Pozsony

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1938

FIFA-világranglista helyezés: 48.

Mezszín: fehér-kék

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat J csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 2 (2016, 2021)

Legnagyobb siker: vb-nyolcaddöntős (2010), Eb-nyolcaddöntős (2016)

Szövetségi kapitány: Francesco Calzona (olasz, 2022 augusztusa óta)

Területe: 238 398 négyzetkilométer

Lakosok száma: 19,1 millió

Főváros: Bukarest

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1909

FIFA-világranglista helyezés: 46.

Mezszín: sárga-piros

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat I csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 5 (1984, 1996, 2000, 2008, 2016)

Legnagyobb sikerek: vb-negyeddöntős (1994), Eb-negyeddöntős (2000)

Szövetségi kapitány: Edward Iordanescu (2022 januárja óta)

Területe: 603 628 négyzetkilométer

Lakosok száma: 33,4 millió

Főváros: Kijev

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1991

FIFA-világranglista helyezés: 22.

Mezszín: sárga-kék

Út az Eb-ig: a Nemzetek Ligája B divíziós pótselejtezőből jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 3 (2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: vb-negyeddöntős (2006), Eb-negyeddöntő (2021)

Szövetségi kapitány: Szerhij Rebrov (2023 júniusa óta)

Területe: 783 562 négyzetkilométer

Lakosok száma: 85,4 millió

Főváros: Ankara

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1923

FIFA-világranglista helyezés: 40.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat D csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 5 (1996, 2000, 2008, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: világbajnoki bronzérmes (2002), Eb-elődöntős (2008), Konföderációs Kupa-bronzérmes (2003)

Szövetségi kapitány: Vincenzo Montella (olasz, 2023 szeptembere óta)

Területe: 69 700 négyzetkilométer

Lakosok száma: 3,7 millió

Főváros: Tbiliszi

Labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1990

FIFA-világranglista helyezés: 75.

Mezszín: piros-fehér

Út az Eb-ig: a Nemzetek Ligája C divíziós pótselejtezőből jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: újonc

Legnagyobb sikerek: kijutott a 2024-es Eb-re

Szövetségi kapitány: Willy Sagnol (francia, 2021 februárja óta)

Területe: 92 230 négyzetkilométer

Lakosok száma: 10,5 millió

Főváros: Lisszabon

Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1914

FIFA-világranglista helyezés: 6.

Mezszín: bordó-zöld

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat J csoportjának győzteseként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 8 (1984, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: Európa-bajnok (2016), Európa-bajnoki ezüstérmes (2004), Eb-elődöntős (1984, 2000, 2012), világbajnoki bronzérmes (1966), Nemzetek Ligája-győztes (2019), Konföderációs Kupa-bronzérmes (2017)

Szövetségi kapitány: Roberto Martínez (spanyol, 2023 januárja óta)

Területe: 78 871 négyzetkilométer

Lakosok száma: 10,9 millió

Főváros: Prága

Labdarúgó szövetség alapítási éve: 1901

FIFA-világranglista helyezés: 36.

Mezszín: piros-kék-fehér

Út az Eb-ig: a selejtezősorozat E csoportjának második helyezettjeként jutott ki.

Korábbi Eb-részvétel: 10 (1960, 1976, 1980, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)

Legnagyobb sikerek: Európa-bajnok (1976), Európa-bajnoki bronzérmes (1960, 1980), világbajnoki ezüstérmes (1934, 1962), olimpiai bajnok (1980), olimpiai ezüstérmes (1964) - mind Csehszlovákiaként, Európa-bajnoki ezüstérmes (1996), Eb-elődöntős (2004), Konföderációs Kupa-bronzérmes (1997), vb-csoportkör (2006) - mind Csehországként

Szövetségi kapitány: Ivan Hasek (2024 januárja óta)

Forrás: MTI