Valter Attila: „Szerintem nagyon becsülendő, hogy Pogačar az egész Tour alatt meg sem említette a sérülését”

Frissítve 30/07/2023 - 10:38 GMT+2

Mindamellett, hogy Valter Attila természetesen a jumbo-vismás csapattársának szurkolt három héten keresztül, „kívülről” azért meglátott pár olyan dolgot a Touron, ami elsőre talán nem mindenkinek tűnt fel. Vajon mi lehetett Vingegaard terve Pogačar ellen, mennyit számíthatott a tavaszi csuklósérülés, és vajon mekkora a különbség hozzáértésben a két szakmai stáb között?

Miért nyerte megint Vingegaard a Tourt, és mi volt a "baj" Pogačarral? - ESB podcast

Pont egy héttel ezelőtt ért véget a Tour de France, amit az a Jonas Vingegaard nyert, akit itthon Szabó Miki mellett nyilván Valter Attila ismer a legjobban.

Mindamellett, hogy Ati nyilván a jumbo-vismás csapattársának szurkolt három héten keresztül, „kívülről” azért meglátott pár olyan dolgot, ami elsőre talán nem mindenkinek tűnhetett fel.

Hisz a csapat által felállított terv mellett az is érdekes kérdés, hogy vajon mennyit számíthatott Pogačar tavaszi sérülése, mennyire kell az idei vereség fényében átalakítania a jövő évi programját, és mekkora különbség lehet hozzáértésben a két szakmai stáb között?

Tour de France

Tour: Vingegaard meglepte saját magát, de Pogačart nem lepte meg Vingegaard – nyilatkozatok

Tegnap - 21:34

Mivel anno Ati az UAE Emirates csapatával is tárgyalt, ebben a kérdésben is nyugodtan támaszkodhatunk a véleményére.

Mint csapattársa, nyilván neki szurkoltál, de mit szóltál Vingegaard Tour-győzelméhez?

Nagyon örülök neki, és persze tök jó lett volna ott lenni mellette. Nyilván nem úgy indult az évem, hogy Tourt mehetek, csak a végén kerültem közel a kerettagsághoz, de ettől még menet közben volt bennem egy olyan érzés, hogy azért jó lenne ott versenyezni. Persze, idő közben haza tudtam jönni egy rövid időre, és ez is nagyon kellett.

Végig tudtad követni a Tourt?

Minden nap néztem a szakaszokat, nem végig persze, de a befutót mindig láttam. Kívülről nézve sokáig nekem is elég izgalmas volt. Olyan szempontból Pogačarnak szintén „szurkoltam” valamennyire, hogy ne történjen vele semmi rossz, ne essen el, és tényleg egy jó meccset láthassunk.

Attól még, hogy a csapattársad küzd a Tour-győzelemért, neked is jobb, ha izgalmas a verseny.

Szerinted mennyit számított az, hogy Pogačarnak a csuklósérülése miatt kiesett 2-3 hét a felkészülésből?

Biztosan számított. És szerintem az a tény nagyon becsülendő, hogy nem erre fogták a 2. helyet. Sőt, szóba se hozták az egész Tour alatt. Kíváncsi voltam, hogy a nyilatkozataiban előjön-e a téma, viszont meg sem említette.

Pár hetes kihagyásról volt szó, de ahogy hallottam, viszonylag hamar felülhetett a görgőre, illetve kondizott meg lépcsőzött. És azért sokat számít, ha egy héttel a műtét után már görgőn ülsz, és legalább fel tud menni a pulzusod. Bár egy ilyen sérülés nyilván nem optimális, hisz a testednek is ki kell hevernie az egészet.

Akkor ezzel egyértelműen többet veszített, mint az erős tavasszal?

Valamennyit szerintem amúgy is veszített volna, mert túl jó volt tavasszal. Legalábbis szerintem. Más helyzet, ha egy hétre leteszi a bicót, pihen egyet, és aztán gond nélkül visszaül. Így viszont hiányzott az óraszám, az intenzitás, és elég kemény volt a Tour első két hete. Talán ezt is érezte, és ezért zuhant meg annyira a Col de la Loze-on. Miközben tök jó számai voltak, és azt a Jonast verte, aki folyamatosan egyre jobb és jobb lett.

Szerinted Pogačarnak változtatnia kellene a tavaszán? A sok versenynek is lehetett köze ahhoz, hogy a harmadik héten megzuhant?

Ő így szeret versenyezni, imád kísérletezni, neki egyszerűen erre van szüksége. És nem utolsó sorban az ő teste ezt mind elbírja. Pogačarnak szerintem nem azon múlott a Tour, hogy sokat ment az idény elején. Az már persze más helyzet, ha nekem lett volna ilyen programom, akkor esetemben valószínűleg visszaütött volna ez a zsúfolt tavasz. Vagy Jonasnál, mert ő is más típus, és neki nem ez jelentené az optimális felkészülést.

Pogi szerintem nem lenne jobb attól a Touron, ha kihagy pár egynapost és folyamatosan magaslaton van. A sok kísérletezés neki plusz motivációt jelent. Aztán persze lehet, hogy jövőre valamennyit változtatni fognak.

Valter Attila

Fotó: AFP

Egyébként számíthatott valamennyit a két csapat profizmusa és alapossága közti különbség? Te hallottál valami rosszat ilyen szempontból az UAE-ről?

Egyáltalán nem, sőt, pont azt hallottam, hogy ők is nagyon odafigyelnek mindenre. Ismerem az ottani edzőket, pár versenyzőt is, talán az lehet különbség, hogy náluk jobban szét van szedve a keret, és egyesekre jobban vagy máshogy figyelnek.

Pogačar biztosan korszerűen készül, lásd jégfürdő a szakaszok után, az étkezést illetően is pontos, meg eleget járnak magaslatra. Pár UAE-s sportigazgató és edző még a mi szakembereinknek is szokott előadásokat tartani, meg persze fordítva.

Szóval náluk bőven van szakértelem, ebben biztos vagyok. Én anno ugye velük is tárgyaltam, és pont rákérdeztem arra, hogy esetemben mi lehet a biztosíték a további fejlődésre. És elég bíztató dolgokat mondtak. Mert attól nyilván nem leszek jobb, hogy simán csak Pogačar csapattársaként versenyzem. Ő ugyanis bármelyik sornál sokat nyerne. Amúgy meg Yates, Großchartner meg talán Majka is élete formájában tekert, szóval valamit az UAE-nél is tudhatnak.

Csak most van a Jumbo-Visma meg a többiek.

Most láthatóan senki nincs a Jumbo szintjén. Jonas és a sportigazgatók például már a januári edzőtáborban az időfutamot tervezgették, folyamatosan áttételekről, kerékpárcseréről, százalékokról beszéltek, ami nekem elég korainak tűnt. De láthatóan nem véletlenül terveztek meg mindent ennyire.

Elképzelhető, hogy Pogačar esetében több mindenben hagyatkoznak az érzésekre, de mindenkinek más tesz jót. Nálunk sem ugyanúgy kezelik az alapos tervezést szerető Jonast meg az inkább érzésből versenyző Primožt.

Megsemmisítő időfutam, Vingegaard másfél percet adott Pogacarnak!

Vingegaard folyamatosan arról beszélt, hogy követni kell a tervet, mert azon múlik a sárga trikó. De szerinted, így kívülről nézve, nagyjából mi lehetett a terv?

Szerintem nem akart nagyon sokat kapni a Pogačarnak jobban fekvő szakaszokon, és mindent a harmadik hétre tettek fel. Az ottani hegyes, nehéz szakaszokra. Nem foglalkozott azzal, hogy jóváírások miatt esetleg beszed pár másodpercet, mert az utolsó hétre készültek.

A Puy de Dome esetében például az lehetett a cél, hogy ne kapjon. Közel maradt hozzá, miközben Pogi komoly wattokat ment. Azon a hegyen egy kilométeren adtak egy percet Rodriguezéknek, ami azért nagyon komoly különbség. Szerintem az lehetett a cél, hogy az utolsó héten verjék meg, de persze a megzuhanás mindenki számára meglepő volt.

Valter Attiláék az edzőtáborban (Fotó: Valter Attila/Instagram)

Fotó: Instagram

Vingegaard miben igazán jó?

A sorozatterhelésben. Kemény szakaszok jönnek, de ő közben napról-napra erősebb. Ezért indul ennyi többnaposon. Bár olyan wattokat tud megtekerni, hogy szerintem akár klasszikusokat is nyerhetne. Csak ő főleg a többnapos sorozatterhelést bírja kiemelkedően.

Mivel nem beszéltem senkivel menet közben a csapatból, picit én is izgulni kezdtem, amikor fogyni kezdett az előnye. De valamennyire valószínűleg ők is. Ettől szép ez a sport. Nyilván a Jumbonál se tudhatták, hogy végül ennyivel fognak nyerni. Úgy tervezhettek, hogy az időfutamig legyen lőtávolban, ehhez képest nála volt a sárga. Ami már jó jelnek tűnt.

Akkor összességében élvezted a Tourt?

Nagyon, szerintem kifejezetten jó verseny volt. Jobban visszagondolva, már a Dauphiné alatt emlegették, hogy úgyis minden a harmadik héten múlik, és addig kell közel maradni Pogihoz.

Veled mi a helyzet? Egy ideje már magaslaton, Tignes-ben készülsz.

Július 21-én jöttünk ki, négyen vagyunk: Tratnik, Rogla, Gesink és én. Előttünk itt volt egy nagyjából 10 fős, főleg fiatalabbakból álló társaság, akik mennek a Lengyel körre meg a San Sebastianra. Én húsz napot maradok itt 2000 méter felett, és jó jel, hogy egyből jöttek a nagy wattok, aminek Andorrához lehet köze. Hisz alapból elég magasról, 1300 méterről jöttem fel.

Szóval minden rendben, kiváló szálláson vagyunk, ahova a csapat már visszajáró vendégnek számít, van velünk szerelő, szakács és egy masszőr is, szóval luxuskörülmények között készülünk. Nekem pedig majd a Vuelta a Burgos lesz a következő versenyem.

Tour de France