Nem Tadej volt gyenge, Jonas volt rendkívüli – Tour-utáni interjú Jonas Vingegaard édesapjával

A HLN interjút készített Clausszal, Jonas Vingegaard édesapjával, aki elmondta, hogy a fia biztos, hogy soha nem fog elszállni magától, akárhány versenyt nyer meg, de szóba került a Vuelta is meg a két kapitány is a Jumbo-Vismánál. Emellett előjött a megkerülhetetlen doppingkérdés, valamint a belga sajtó által felkapott van Aert-Vingegaard konfliktus is.

Claus Vingegaard: Nem, ez pontosan így van. Ő mindig két lábbal a földön áll, ezt tőlünk örökölte. Ha valaki, ő biztosan nem fog elszállni magától soha.

Jonast tavaly a koppenhágai Radhus erkélyén állva hatalmas tömeg fogadta és ünnepelte. Amikor több százezer embert lát maga előtt valaki, akkor nem csoda, ha meghatódik, és teljesen lenyűgözi a látvány. Viszont az esemény után néhány nappal máris visszatért az élet a rendes kerékvágásba. Jonas ugyanúgy Hillerslevben él, ahová öt évvel ezelőtt költözött. Hillerslev pedig nem nagy, mindenki ismer mindenkit, és persze, először mindenki izgatott volt, de ha mindennap látod Jonast, semmi újdonság nem lesz benne.

Fogalmam sem volt róla, és nem is gondoltam rá. Mindig úgy voltam vele, hogy simán végezhetne az első ötben egy Touron. Nagyon gyakran jártunk kéthetes nyaralásokra a l’Alpe d’huez környékére, Jonas pedig minden áldott nap a hegyeket rótta. Nem volt senki, de tényleg senki, aki tudta volna tartani vele a lépést a csúcsra. Már akkor sem, amikor még csak 15-16 éves volt.

Biztos voltam benne, hogy Jonas elő fog rukkolni valami extrával a harmadik héten. Tavaly is úgy volt, hogy Tadej Pogacar ellépett az első héten, Jonasnak pedig a második hétig várnia kellett azzal, hogy az élre álljon. A majdnem 40 másodperces hátrányából aztán hopp, máris több mint két perc előnye lett.

Nem hiszem. Pogacar nagyon jó időfutamot ment, Jonas viszont egészen rendkívüli volt. Az elsőtől az utolsó méterig agresszíven hajtotta a pedálokat, már az első kanyarban másfél másodpercet hozott Pogacaron.

Szerintem az előző napi időfutamot követően Pogacar úgy volt vele, hogy ’ó, a francba, mi történik velem'” Ott elég nagy pofonokat kapott Tadej.

Látta, hogy régen hogy mentek a dolgok a kerékpársportban. Mindig is úgy volt vele, hogy ’én nem csinálok ilyet’. Amikor még az ifiknél versenyzett, a többiekkel ellentétben ő még koffeint sem volt hajlandó szedni.

Egyébként sokat beszélgettünk erről. A győztest mindig megkérdezik, hogy tiszta-e. Ez normális. Jonas tízéves volt, és épp csak elkezdett versenyezni, amikor Rasmussent eltávolították a Tourról. Ez nagy hatással volt rá.

A győzelemre a feleségemmel mindig felpattintunk egy üveg bort. Itt van velünk Jonas nővére, Michelle is a párjával és a gyerekükkel, az utolsó előtti szakasz napján elmentünk a párizsi Disneylandbe, néha-néha ránéztünk a Tourra a telefonunkon, de igazából nem követtük végig a versenyt. Az azért nekem már túl stresszes lenne. Ami azt illeti, Jonast a harmadik szakaszon láttuk először...

Igen, én ezt már régóta tudtam, az év eleje óta. Senki nem mondhatott semmit, mert hát sosem lehet tudni, hogy mi fog történni, nyilván akkor más terveket szövögettek volna Jonasszal

Olvastam, hogy Jonas és Roglic is kapitányként lesz ott. Ha pedig te vagy a kapitány, akkor győzni akarsz. Viszont azt is tudom, hogy ha Roglic jobb lesz, akkor Jonasnak semmiféle problémája nem lesz azzal, hogy beálljon segíteni Roglicnak. Jó barátok ők ketten.

Őszinte leszek, csak a belga újságírókat érdekelte ez a dolog. Jonas és Wout tudják, mit csinálnak, nekik semmilyen problémájuk nem volt ezzel. Nyilván Wout szeretett volna nyerni, de nem Jonas miatt nem nyert. Szerintem Lafay egyszerűen jobb volt. Wout idén nem tudta hozni azt a szintet, amit tavaly, kicsit kevesebb volt benne most.

De az biztos, hogy Wout és Jonas között semmilyen konfliktus nincs, ők profik, a kerékpársport két nagy sztárja továbbra is.

Forrás: HLN