Élet vagy halál? – az olimpiai bajnok akkor van elemében, amikor igazán sok forog kockán

Kálmán Laci

Frissítve 17/07/2022 - 09:41 GMT+2

Andre De Grasse, a tokiói olimpia kétszázas bajnoka imád nagy világversenyeken szerepelni, és mindig nagyon jól le is hozza azokat. Értsd úgy, hogy mindig kihozza a versenyekből, amit csak lehet. Ezek éveken keresztül ezüst- és bronzérmek voltak, mígnem Tokióban végre felállhatott a dobogó legfelső fokára. Az idei felkészülése nem volt könnyű, mégis optimistán tekint az oregoni vb elé.

Andre De Grasse

Fotó: Getty Images

Kiváló versenyző, aki akkor nyújtja a legjobbját, amikor kell.

Andre De Grasse világbajnoki felkészülése finoman szólva sem volt ideális. Sérüléssel is bajlódott, sőt nem sokkal a vb előtt a coviddal is meg kellett küzdenie. Ő azonban mentálisan rettentően erős, úgyhogy joggal bízhatunk abban, hogy a tapasztalata és a versenyzői kvalitásai ismét kihoznak belőle valami nagy eredményt.

Sokan emlékezhetünk a tokiói kétszázas döntőre, ahol a riói ezüstjét aranyra váltotta. Ő lett a Usain Bolt utáni korszak első olimpiai bajnoka ezen a távon.

Párizs 2024

Összecsaptak az amerikai sprinterek az olimpiáért, ők hárman indulhatnak 100-on Párizsban

24/06/2024 - 09:42

Miközben sokakat megrogyaszt a nagy verseny és a tömött stadion, De Grasse ilyenkor érzi magát igazán elemében. Ha erősödik a nyomás, ő csak egyre jobb és jobb lesz.

Pályafutása során eddig egy arany-, két ezüst- és három bronzérmet nyert az olimpiákon, a világbajnokságokról pedig van további egy ezüstje és három bronza.

Ez sem semmi, de az igazán beszédes infó az az, hogy minden olimpiai és világbajnoki döntőben, ahol futott, érmet is nyert.

Sok futó fizetne nem kis pénzt, ha tudná De Grasse titkát. Pedig lehet, csak arról szól a dolog, hogy ő tényleg imádja ezeket a helyzeteket.

„Nagyon szeretek nagy versenyeken, nagy tömeg előtt futni. Amikor nagy a tét és sok a veszítenivaló. Szeretek kockázatot vállalni.”

Andre de Grasse

Fotó: AFP

Az elmúlt néhány hónap azonban elég küzdelmes volt a számára. Előbb áprilisban jött egy lábfejsérülés, majd elkapta a covidot, ráadásul korántsem volt tünetmentes, légszomjjal is küszködött. Ki is hagyta a kanadai válogatót, és azon dolgozott, hogy fizikálisan rendbe jöjjön Oregonra.

„Komoly próbatételt jelentett ez a három-négy hét a számomra. Igyekeztem a lehető legjobban felkészülni a vb-re. A betegség nem is nagyon jöhetett volna rosszabbkor.”

Persze a fizikális rész mellett, ahogy szokta, a mentális felkészülésre is nagy hangsúlyt fektetett.

„Biztosnak kellett lennem abban, hogy mentálisan rendben vagyok. Ez volt a legfontosabb. A fizikális oldal könnyebb volt, mert tudtam, hogy a napról-napra visszakapom a covid előtti testem. Azt kellett tudatosítanom magamban, hogy amikorra kell, fejben is készenállok majd.”

Andre De Grasse

Fotó: Getty Images

Semmi kétség, amikor ott a pillanat, De Grasse képes kiadni a maximumot magából.

Igaz ugyan, hogy Erriyon Knighton és Noah Lyles egyéni csúcsa is bő egy tizeddel jobb kétszázon, mint az övé, de ahogy mondani szokták, a lónak a döntő napján kell jól futnia. És a kanadai tapasztalatával és mentális erejével nehéz felvenni a versenyt.